Egy hétvége, amikor minden a helyén van...

Sziklamászó nagy csapatunk bajóti kintalvós hétvégét tervezett...Az időjárás teljes erejével azon volt, hogy ezt meghiúsítsa, de minket megrendíteni ugyan nem tudott. Némi gyanúval ugyan (és annál nagyobb reménykedéssel) szombat reggel elindultunk. Szitált az eső..Budapestről kiérve meg már szakadt. Továbbra is a nap hátralevő részére terveztünk programot..bogrács mindenképp, ha mászni nem is, de majd pruszikolunk. A mogyorósbányai Kakukk kocsma volt első közös találkozásunk színhelye. Itt lecuccoltunk amíg "elállt" az eső, megalapoztuk a délutáni hangulatot, kovácsolódtunk :)

Aztán elindultunk a szikla lábánál levő táborhelyre. Sátorverés..és láss csodát..az eső TÉNYLEG elállt. Induláskor senki nem gondolta, hogy szombaton még lesz érdemi mászás..és lőn. Este 7-ig voltunk a falon. Ekkor felkúszott az erdőből a bogrács illata. Ennyire gyorsan még soha nem ment az átszerelés és ereszkedés :). Sötétben baktattunk már az erdőben a sátrak felé.

Bogrács, tűz, remek társaság, csípős hideg, éneklés, móka, bor-pálinka körbejár...

Körülnéz..a hegy kontúrja látszik..behunyom a szemem..elvonatkoztatok minden egyéb zajtól, zörejtől..csak a szelet hallgatom és érzem. Eluralkodik bennem vmi..hogy ÉLEK!

Hibátlan nap ugyanilyen folytatással..másnap reggel csíkszemű társaságunk már a falon van. Nekünk jóval nehezebb utakat tartogatott ez a nap. Teljesítő képességem határát súrolta..de meglett! Fönt meg minden átértékelődik: szemben az esztergomi bazilika, Duna, hegyek, falvak..időérzék nulla..(erre kezd korogni a gyomrom, későre járhat már..és nicsak: egy vérhólyag).

A bajóti Öreg-kő.. az ott a mi hegyünk :)