Rbk Zöld-Fehér Csíkos Spirál Füzete

...magány...

2010-12-09T08:38:00.000-08:00

Ha Ansel Adams akarná megjeleníteni, amit érzek....

40 nap csoki nélkül...

2010-02-18T01:45:00.000-08:00

Nevetni nem ér!! (a végén esetleg)
Igen..én, a cukormaffia feje, ahogy Nóra kolleginám nevezett el, megfogadtam, hogy a böjt időszaka alatt nem eszem édességet. A böjt lényege tudniillik az, hogy megvonjunk magunktól valamit, lemondjunk valamiről, amiről "normál" körülmények között nem. Vagy nem szívesen..Hús nélkül elvagyok, azt nem érzem igazi megpróbáltatásnak.
A csoki viszont...
Szemöldököt ráncol, enyhén felvon..homlokot vakar..sóhajt elenged..
Hajrá nekem ! :)

Újra falon !!!

2010-01-31T10:05:00.000-08:00

Ide is viszonylag rég tettem be a lábam - elnézést azoktól, akik esetleg vártak már némi bejegyzésre, élménybeszámolóra. Eddig nem jött... -, akárcsak mászó- vagy boulder klubba.
Ma azonban!
Egy év kihagyás után ismét falra másztam.
Jószántamból! :) Be kell látnom meglévő technikám igencsak megsatnyult..lépések bizonytalanok..és hát az erőnlétemmel sem kérkedhetem..sebaj. A lényeg, hogy jól éreztem magam. Jó volt küzdeni, bíztatni másokat, bedurrant alkart nyújtani, lehorzsolt tenyeret hűteni, majd ismét megpróbálni, a végén meg a kissé kényelmetlen cipőt lefejteni a már-már elgémberedett lábfejről.. Nem sikerült megmásznom egy kék utat..viszont két másikat igen :). Így azt hagytam kihívásnak következő alkalomra.
Sajognak az ujjbegyeim..én mosolygok.
Menni fog ez.
Csak kitartanom kell!!!

Kérdés Hozzátok

2009-07-20T06:49:00.000-07:00

Felelősek vagyunk mások boldogságáért ???

-unalmas vagy éppen ráérős perceiteket kitöltendő...majd örülnék, ha megosztanátok velem is nézőpontjaitokat-

Honvágy

2009-06-10T12:15:00.000-07:00

rámtört...
talán soha ennyire..emlékképek, érzések tódulnak..
hangok, fények, szagok, csípős szél, hűvös estbehajlások, nyugodt pirkadat, ízes beszéd, tűlevél és gyanta illata, árnyékok, mosolyok, mohaszőnyeg a talpam alatt, nyirkos hajnalok..
sóhaj..
mind-mind elevenen élnek bennem..
és hiányoznak!

Bereczki Barna fotói

Vadalma

2009-02-27T05:04:00.000-08:00

"Nálad alapértelmezett a mosoly", "mindig vidám vagy", "jókedvet sugárzol", mondogatják a környezetemben.

Bennem ez most tudatosult..vágással, heggel és ragtapaszokkal az arcomon..amikor minden "elindult" mosoly fanyar grimaszba fullad. Ugyanis piszkosul fáj..

És sokszor fáj...ergo....

Hagyták meghalni a hegyimentők a hegymászót!

2009-02-20T01:46:00.000-08:00

...olvasom reggel az ágy sarkában reggeli kávéval kezemben. Egy pillanatra szám felé félúton megáll a kezem a döbbenettől..

Forgatókönyv tömören: 5 egészséges férfi körbeáll egy már-már magatehetetlen, de még ÉLŐ hegymászót, egyikük próbálja lábra állítani meglehetősen kevés sikerrel, bökdösi, ingerült szavakkal illeti..nyilván ödémás, lihegő alanyunkon ez sem segít..négyen tanácstalanul állnak..és egy (hatodik!!!) azzal foglalatoskodik, hogy mindezt film formájában megörökíti. –helyénvaló lehet az az elgondolás is, hogy látván társai szerencsétlenkedését, vagy épp nem túl “motivált hozzáállását”, utólag nyilvánosságra hozza és ez által felelősségre vonhatóak legyenek Egyedül nem sokat tehet egy ember valóban magashegyen, viharban…de hol van a kétségbeesés??? Mégiscsak egy EMBERI ÉLETRŐL van szó..egy társról..legalább megpróbálok tenni valamit..)

Ráadásul hegyimentők!!

Akiknek hivatása, hogy Életet mentsenek a hegyen. Hol van az elhivatottság??? A felelősségérzet..vagy ha ez nincs..akkor legalább az emberség…

Elgondolkodtam..hogy képes lennék-e ott hagyni valakit..főként, ha látom az akaratot benne..Beteg hegymászónk nem kevés erőfeszítést tett !! Négykézláb mászott a többiek után…amíg bírt..aztán még húzták pár métert maguk után kötéllel..(!!! ide már nem fűznék további megjegyzést, mert már most könnybe lábad a szemem..legalább a hátizsákokat kötözték volna össze és arra tették volna rá az Ég szerelmére!..

In memoriam Federico Campanini

Ahogy még nem jártam...

2008-12-04T10:51:00.000-08:00

Hetek óta húzott-halasztott hazautazásom ideje tűnt végre eljöttnek..Időpontok egyeztetve, szabadnapok kivéve immáron nem tudom hányadszor, minden utazás előtti teendő elvégezve (még egy utolsó mosogatásra is jutott időm!). Mivel itthon már csak hasztalan ücsörögtem volna, az általam megszokottnál korábban indultam a pályaudvar felé gondolván, hogy legalább lesz időm kedvenc juhtúrós pogácsámból vásárolni. Busz azonnal érkezik, száguldozunk lefelé a hegyen. A Hegy(alján) lámpánál állunk..és állunk...gyanúsan hosszú ez a piros..ablak párás, próbálom törölgetni és kilesni rajta, hogy mi a várakozás oka. Fények sorát látom előttünk..dugó..sebaj, gondoltam abszulút nyugalommal, úgyis korábban indultam, van még egy óra, hogy odaérjek. Amikor láttam azonban, hogy 10 perc alatt egyetlen megállónyit haladtunk, átsuhant egy röpke "lehet, hogy lekésem" gondolat az agyamon. Számolgattam, és a józan ész elhessegette ezt..Mikor már csak fél óra volt a vonat indulásáig -és mi még mindig közel egy helyben ácsorgunk-, izgalom lett úrrá rajtam. Telefonáltam.."szerinted elérem??"Percenként néztem az órát, újra- és újraszámoltam. Ugyanilyen időközönként bejövő hívás, hogy "na, hol vagy már?, ott vagy már?", ezzel némileg fokozva ideg- és nyugalmi állapotomat. Már-már váltakozott bennem a beletörődés, hogy lekésem, valamint a reménykedés, hogy el fogom érni..hiszen eddig mindig elértem..és már a Ferencieken vagyok 20 másodperc múlva, ahol soha nem kell várni 7-es (kis szerencsével gyors 7-es) buszra és 10 perc alatt a Keletiben is vagyok. 20 mp bejött..én ott voltam..csak a fránya 7-es nem..sőt..egyetlen busz sem, ami a Keleti felé ment volna. Itt már tudtam, hogy ennyi volt a hótbiztos utazásom. Ekkor felbukkant a 173-as express..igen..mégis elérem ! :). Blahán nem bírtam megállni, hogy ne pillantsak az órámra. Háromnegyed lesz két perc múlva. Még van két perc..ki tudja, az órám is siet-még nincs is annyi, meg úgyis ráhagy a vonat..elérem! Kihúzni még láttam a pályaudvaron...
(de nézzük a dolog pozitív oldalát, sőt oldalait: szerettem társaságában töltöm az estét, saját ágyamban alszom miután forró fürdőzöm, megspóroltam némi utazási költséget ((be tudom váltani a jegyet a karácsonyi hazaútra - már ha azt is le nem késem :) )), holnap reggel tudok futni és nem leszek csík és karikásszemű alvajáró..nem folytatom, pedig tudnám :)..nem is értem miért akartam annyira elutazni.

Hétvégi dilemma

2008-11-13T07:08:00.000-08:00

Nem tudod eldönteni, hogy bringázz vagy másszál??

Menj el bringával mászni !! :)

Én is ezt tettem...

A feltétel nélküli, avagy feltétlen szeretetről...

2008-10-07T01:24:00.000-07:00

Ritka szerencsésnek mondhatja magát az az ember, aki magáénak tudhatja a feltétel nélküli szeretet ajándékát. Ilyen lennék jómagam is. Bevallom, időbe tellett, amíg ezt fölismertem és talán szavakba tudom önteni..legalábbis megkísérlem..Gyökössy Endre bácsi egyszerűen csak annyit mondott, hogy "szeretlek, mert szeretlek".. Ugyanezt a szemléletet követve a feltétel nélküli szeretet az én "jelentés világomban" az, amikor Valaki ugyanolyan intenzitással, évek során át egyszerűen azért szeret, mert vagy. És mert olyan vagy, amilyen: hibákkal, hiányosságokkal, erényekkel, kvalitásokkal..Melletted van jóban, rosszban. .Bízik benned akkor is, amikor már te már magadban sem vagy képes..Segítségedre siet, amikor sokkal inkább Neki lenne szüksége erre...te meg taszítod..Ő kitart..egyedül a világ másik végén..néma magányban, összeszorított szájjal küzd érted..Mellette nincs senki, aki egy szóval is átkarolná. Prioritási sorrendjében szülői, anyai szeretet előtt foglalsz helyet akkor is, ha bántod..És ezt hosszú ideig nem látod..és egyszer lehull a lepel! Nyitasz Felé, egy mosolyában és ölelésében megelevenedik mindez..és akkor te vagy a világ legboldogabb teremtménye..fellélegzel..nyugalom van...

Egy hétvége, amikor minden a helyén van...

2008-09-22T02:29:00.000-07:00

Sziklamászó nagy csapatunk bajóti kintalvós hétvégét tervezett...Az időjárás teljes erejével azon volt, hogy ezt meghiúsítsa, de minket megrendíteni ugyan nem tudott. Némi gyanúval ugyan (és annál nagyobb reménykedéssel) szombat reggel elindultunk. Szitált az eső..Budapestről kiérve meg már szakadt. Továbbra is a nap hátralevő részére terveztünk programot..bogrács mindenképp, ha mászni nem is, de majd pruszikolunk. A mogyorósbányai Kakukk kocsma volt első közös találkozásunk színhelye. Itt lecuccoltunk amíg "elállt" az eső, megalapoztuk a délutáni hangulatot, kovácsolódtunk :)

Aztán elindultunk a szikla lábánál levő táborhelyre. Sátorverés..és láss csodát..az eső TÉNYLEG elállt. Induláskor senki nem gondolta, hogy szombaton még lesz érdemi mászás..és lőn. Este 7-ig voltunk a falon. Ekkor felkúszott az erdőből a bogrács illata. Ennyire gyorsan még soha nem ment az átszerelés és ereszkedés :). Sötétben baktattunk már az erdőben a sátrak felé.

Bogrács, tűz, remek társaság, csípős hideg, éneklés, móka, bor-pálinka körbejár...

Körülnéz..a hegy kontúrja látszik..behunyom a szemem..elvonatkoztatok minden egyéb zajtól, zörejtől..csak a szelet hallgatom és érzem. Eluralkodik bennem vmi..hogy ÉLEK!

Hibátlan nap ugyanilyen folytatással..másnap reggel csíkszemű társaságunk már a falon van. Nekünk jóval nehezebb utakat tartogatott ez a nap. Teljesítő képességem határát súrolta..de meglett! Fönt meg minden átértékelődik: szemben az esztergomi bazilika, Duna, hegyek, falvak..időérzék nulla..(erre kezd korogni a gyomrom, későre járhat már..és nicsak: egy vérhólyag).

A bajóti Öreg-kő.. az ott a mi hegyünk :)

Belső utazás

2008-09-15T01:56:00.000-07:00

Visszavonultam, befelé fordultam.

De zajlik az élet körülöttem és bennem egyaránt. !!

Nyitott szemmel járok-kelek..önbizalmat, türelmet és kitartást tanulok, fejlesztek.. (az alázat egy későbbi lecke lesz..)

És, hogy a fizikumom se satnyuljon (meg a Szellemnek is felettébb jó és KELL), sziklát mászom. Jó lenne, ha mindig csak azt tehetném :) !

Víz alatti élmény

2008-06-18T01:08:00.000-07:00

Igen, nekem volt részem benne (és itt a "nekem"-en van a hangsúly). Elhatároztam, hogy szembenézek a víziszonyommal, megküzdök vele és legyőzöm -Brian Boitano is ezt tette volna :)-. Jelentkeztem tanfolyamra. Tegnap volt a nagy első nap!
Két órával indulás előtt, gombóccal a torkomban, azon kezdtem agyalni milyen -nyilván átlátszó-ürüggyel léphetnék vissza. Erre, mintha titkos vágyam teljeülni látszott volna, zuhogni kezdett az eső..Rettenetesen..Összefüggő függönyszerűen..Aztán kívülről végignéztem magam, amint telefonálok és esőre hivatkozva lemondom az órát. Gyerekes!! Mint ahogy az egész ürügy-keresés is..Úgyhogy elindultam..(bevallom, a buszon még bevillant, hogy hátha dugóba keveredünk és elkések...de nem történt ilyen..rettegtem na :) ). Vidám gyereksereg (föl nem foghattam, hogy tudnak ennyire lelkesen, könnyedén ujjongani a víznek..) jött kifelé..én meg befelé kissé mereven, úszószemüveggel és sapkával a kezemben. Beléptem az uszodába. Hatalmas víztömeg..sok-sok gyerek, felnőtt, mindenki idegen..minden távol áll tőlem..és mégis ott vagyok. Bementem a vízbe..először csak sétálgatnom kellett föl alá a medencében. Aztán úgy sétálnom, hogy alábukom..közben meg orromon kifújom a levegőt. (összehangolnom a vízből való kibújást és levegővételt, nem volt egyszerű..folyton korán vettem levegőt..aztán belejöttem). Az oktató nem kímélt...tovább bonyolította a feladatot: gumikarikát adott (amit rögtön elkezdtem összenyomkodni alkar erősítés gyanánt), majd mondta, hogy dobjam a vízbe. Természetesen elsüllyedt. Ki kellett vennem a medence aljáról!! Majd újabb karikákat dobált, melyeket úgy kellett összeszednem, hogy víz alatt sétálok egy levegővétellel. Majd vízre való fölfekvés következett úgy, hogy fejem a vízben. Ez volt a legnagyobb kihívás: látnom, hogy mi van alattam és "belemerülni". Óra végén már a medence szélét is elengedtem.. És nem süllyedtem el!!! :))
Már elhiszem, hogy nem vagyok reménytelen eset...

Dupla vagy semmi...

2008-06-07T05:23:00.000-07:00

Ma sem keltem fel hiába.. :)
Megdupláztam a távot! Futásban. Igaz, a teljesítési időt nem sikerült (még!) hoznom arányosan ezzel..(most már értem, hogy mitől vágnak egyes szembe-futók olyan keserves arcot, miért esik nehezükre egyik lábukat csak úgy vonszolni a másik után, és mitől izzadják magukat ronggyá :) ).
Azt hiszem ma dupla ebédet érdemlek :)

Alone

2008-05-18T01:29:00.001-07:00

Now you see me
Getting better
I'm right here on this plate
And i'll make it
A bit heavier
By growing all the way

Did you find it
All much easier
So stoop to where i was?
With your power
And your knowledge
To leave me here

Alone
Alone
I'm all alone

Alone
Alone
I'm all alone

Now is the time
For being humble
By holding you down on your knees
I suspect you stayed there and crumble
Rather so then to be all

Alone
Alone
I'm all alone

Alone
Alone
I'm all alone

Do you believe your heart
Trying it all around to find
Your hard way
Back inside?

I will be there
For you to care
And you'll find
Peace of
Your mind

Alone
Alone
I'm all

Kísértés!!

2008-04-07T14:04:00.000-07:00

Szerintetek ellenálltam???

Versenyt futottam egy hajóval !!!

2008-03-12T14:04:00.000-07:00

Újabb elfoglaltságot találtam magamnak..futok! Jó dolog, eltereli a figyelmet a hétköznapok összevisszaságáról, egyaránt edzi a szellemet és testet. Lemegyek a szigetre, ott ugyanis úgymond közösségben tehetem mindezt. Bedugom a fülem, zenét hallgatok, vagy nem - és akkor a szél, hajók, HÉV, madarak hangját figyelem-, futok, előznek, előzök, nézem a Dunát, a fényeket..ma mindehhez még illatok is társultak. Eső után mentem, friss, éles volt a levegő..rügyeznek már egyes fák, nyílik az aranyeső..behunytam a szemem..és szálltam..magával ragadott valami..és egy pillanatra átéltem a flow, avagy áramlat, tökéletes boldogság élményét. Aztán irdatlan kürt-hang zökkentett vissza a gumi pályára. Egy hajó "cammogott" a Dunán. (mint utólag kiderült, annyira nem is volt cammogás..alig bírtam az iramot vele hosszabb távon). És, hogy a versenyből ki került ki győztesen? ..erre nem kaptok választ..ugyanis az Árpád hídnál a futó pálya lekanyarodott balra..

28 !

2008-02-15T12:24:00.000-08:00

Itt állok egyedül..és mégsem..
Felnőttként..és korántsem..
Rengeteg tapasztalattal..de távolról sem eléggel..
Nem kímélt az Élet..de mindig kárpótolt...

Bizony...átléptem a 28-as küszöböt.
Kiváncsian várom, mit tartogatok magamnak erre az évre :) -komolyodni nem fogok, ne reménykedjetek! :)-

Idő...

2008-02-04T09:25:00.000-08:00

Kevés dolog van, ami feldühít..de az nagyon! (Talán idővel az összes kijön belőlem itt..)
Példa erre, ha semmibe veszik az időmet..és azt hiszik, hogy kizárólag csak nekik állok folyamatos készenlétben, hogy kényük-kedvük szerint módosítgatnak, lemondanak, beszúrnak dolgokat..Talán nem kell mindig azt lesni, valóban, hogy másnak is jó legyen (ezt is fejemhez vágták már, hogy miért nem vagyok önzőbb kicsit..erre meg azt mondom, hogy "csak", mert egyszerűen nem tudok más lenni), de könyörgöm néha legalább...plíííííííííz

Himalája mentesítés,

2008-02-04T03:42:00.003-08:00

...avagy az otthoni magashegyi körülmények megszüntetése..Történt ugyanis, hogy szombat este két lelkes szakértő fölszedte alólam a parkettát, ami egy nyári incidens következtében kellőképp megduzzadt és jó 25 cm-re megemelkedett a szoba közepén. Így most szemrevaló parketta-darab kupacokat kerülgetek és folyton olyan érzésem van, mintha tábortüzet készülnék gyújtani :). Egyébként a hangulatom is olyan felhőtlen..(nem kizárt, hogy ebbe a szobában terjengő bitumen és ragasztó szag is besegít :)) ).

Ja, és szerdától ismét indul a diszkosz-projekt! Halfelügyelő leszek :)

Végre..

2008-01-20T09:45:00.000-08:00

..kimozdultam viszonylag hosszabb kihagyás után! Cserhát vagy Mátra, volt a kérdés. Végül némi mérlegelés után utóbbi mellett döntöttünk.
Élmény volt felküzdeni magunkat a tükörjégen, csatangolni a bokáig érő sárban, szélben, ködben..
Különleges volt látni a kietlen sípályákat, felvonókat, büféket, hóágyúkat..(magamban fölelevenítettem! :) ).
Hazafelé pedig nem mindennapi látványban volt részem..ilyen színekben még soha nem láttam lenyugodni a napot, tovatűnni a felhőket.

Apró furcsaságok..

2008-01-10T00:01:00.000-08:00

..melyeken meghökkentem..és elgondolkodtam..véletleneknek ugye nincsenek (nem hiszek bennük)..valami felsőbb "akarat" folytán mégis vannak egymástól teljesen függetlennek látszó, mégis egybeeső dolgok..a minap bogarásztam ismerősök oldalai között és tágra nyílt szemekkel tapasztaltam, hogy két ismerős (egymástól függetlenül) ugyanazt a verset töltötte föl..ugyanaz ragadta meg őket, ugyanaz fejezte ki érzelmeiket, gondolataikat..tegnap pedig a furcsaságok egyik szereplője jómagam voltam..egész nap a "menés" körül forogtak gondolataim, olvasgattam, tervezgettem mikor, hova kellene mennem. már nagyon nem bírok nyugton ülni, vágyom a magasba, hóba, szélbe..hiányzik az érzés, amikor bíztatom magam, hogy már csak néhány lépés a csúcsig..aztán meg kell állni pihenni, mert nincs már levegő.."gyerünk, gyerünk" hangzik mögöttem (vagy épp előttem). és újra indulni kell..Ma meg hasonlóval találtam magam szemben a reggeli kávé mellett a képernyőn..ma reggel pedig ugyanazon óra ugynazon percében sikerült belépnem egy oldalra egy ismerőssel..
fura, nem igaz? :)

Összedőlt a kártyaváram,

2008-01-07T09:40:00.000-08:00

...romokban hevernek lapjaim. Egyelőre tátongó űrrel magamban, tanácstalanul szemlélem, mit lehet kihozni még belőle. Vannak lapok, amelyek kiestek... mások megmaradtak, csak másképp kell beépítenem őket..és osztottak új lapokat is nekem! Okosnak kell lennem az újraépítéskor. (talán igénybe fogok venni egy kis szerencsét is arról a bizonyos számláról :) ).
Egyszer csak stabil lesz az a konstrukció..
És már most el kell kezdenem a munkát!

Meglepetés!

2008-01-03T09:21:00.000-08:00

Amíg otthon voltunk Erdélyben, kibújt a kis fenyőm! Új élőlénnyel gazdagodtam 2008-ban :)